Hétvégén készült el a negyedik adag, ami már elég jó lett ahhoz, hogy kinevezzem a végleges verziónak, így a lenti receptet is átírtam. A kinézete semmit sem változott, így a képek maradtak a régiek, de az íze végre egészen kellemes lett.

A tészta kicsit nehezen áll össze, ezért ha több adagot készítek egyszerre, a kimaradt tojásfehérjéből is felhasználok.

Ki hitte volna, hogy egy ilyen látszólag egyszerű keksszel ennyit kell majd fáradoznom?

Hozzávalók kb. 600 g-hoz:

200 g tk. tönkölybúza liszt (127,8 g CH)

100 g graham liszt (60 g CH)

#INGREDIENT:251# (30 g CH)

50 g búza finomliszt (35,2 g CH)

100 g xilit (nyírfacukor) (60 g CH)

190 g margarin

2 tojássárgája

1 csomag sütőpor

1 nagy csipet só


A liszteket és a cukrot elmorzsoljuk a lágy margarinnal, majd a többi hozzávalóval együtt addig gyúrjuk, amíg a tészta szépen össze nem áll. Ne ijedjünk meg, ha kicsit nehezebben sikerül, ez nem olyan, mint a linzertészta, aminek gyorsan össze kell állnia, itt éppen azt használjuk ki, hogy minél többet dolgozunk vele, annál inkább megolvad a margarin, ez segít összefogni a tésztát.

Lisztezett deszkán kicsit vékonyabbra nyújtjuk, mint a bolti keksz, mert sütés közben megemelkedik majd. Nem kell alálisztezni a tészta zsírossága miatt, csak forgassuk nyújtás közben.  Minél többet dolgozunk vele, annál könnyebb lesz majd nyújtani. Azonban kis adagokban csináljuk, mert könnyen szakad. Ha nincs megfelelő kiszúrónk - ahogy nekem sincs -, egy derelyevágóval felkockázzuk és villával megszurkáljuk.

180 fokos sütőben 12-14 perc alatt sül készre, nem kell megpirulnia.

Ebből az adagból 633 g kekszem lett 313 g CH-tartalommal, így 100 g kekszben 49,45 g CH van.


Reni további receptjeit a http://pcovalisfinoman.blogspot.hu oldalon olvashatod.