TERMÉSZET ÁLDÁSA KÓKUSZZSÍR FINOMÍTOTT 2500ML

Részletes termékinformáció

A kókuszolajat évezredek óta fogyasztják az emberek a trópusokon, ahol a pálmafák nőnek.
Napjainkban egyre inkább a figyelem központjába kerül Európában is, számos előnyös tulajdonsága miatt.  

Mik is ezek?
A kíméletes előállítási módnak köszönhetően nem tartalmaz egészségre káros katalizátor- és oldószermaradványokat, bomlástermékeket. A kókuszolajat a kókuszdió szárított magjából állítják elő általában vegyi anyagok felhasználása nélkül, mechanikus úton, préseléssel. Az így előállított olaj a „szűz kókuszolaj, melyen még érződik még a friss kókusz illata és íze. A szűz olaj tisztítása jellemzően fizikai eljárással (ún. RBD) történik, az így kapott olaj a „finomított kókuszolaj (élelmiszerkönyvi és gyógyszerkönyvi megnevezés). A finomított kókuszolaj szagtalan és semleges ízű.

A nem hidrogénezett kókuszolaj nem tartalmaz transzzsírsavakat sem, amelyek rendkívül ártalmasak. A növényi étolajokat technológiai tulajdonságaik megváltoztatása céljából hidrogénezik - a hidrogénezett növényi olaj kevésbé avasodik, jól fagyasztható, eltarthatósági ideje hosszabb, szobahőmérsékleten szilárd, így jobban kezelhető. A kókuszolaj technológiai tulajdonságai hidrogénezés nélkül is kedvezőek, így csak ritkán hidrogénezik. (A transzzsírsavak a hidrogénezés során keletkeznek). Zsírsavösszetételéből következően (a közepes molekulatömegű zsírsavak magas aránya) jellemzően 23-26 oC körül válik csak folyékonnyá, ezért szokták kókuszzsírnak is nevezni. (A hidrogénezett kókuszolaj olvadáspontja 30 °C felett van. )

Kémiailag stabil, kevésbé hajlamos avasodásra,  hő hatására bekövetkező oxidációra, ezért a többi növényi olajtól eltérően, sütéshez többször is felhasználható (szűrni kell!), nem keletkeznek benne egészségre káros bomlástermékek, rákkeltő anyagok.

A kókuszolaj zsírsavösszetétele a többi növényi étolajhoz és étkezési zsírhoz hasonlítva rendkívül sajátos – mintegy 90%-ban tartalmaz telített zsírsavakat, melyek kb. 50 %-át a laurinsav adja. 
A telítetett zsírsavak általában nem egészségesek - emésztésük megterheli a szervezetet, lebontásukhoz enzimek szükségesek, melyeket az epe és a hasnyálmirigy termel, növelik a vér triglicerid szintjét, ami megnöveli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Ez alól kivételek a kis- és közepes szénláncú zsírsavak gliceridjei, melyek a kókuszolaj legnagyobb mennyiségben előforduló alkotói. Emésztésükhöz nem szükséges enzim (a lipáz enzim a hosszú szénláncú zsírsavak két szélső molekuláját hasítja le), a májban közvetlenül szívódnak fel, így azonnali energiát biztosítanak a sejtek számára. Tehát a kókuszolaj könnyen emészthető.  

A kókuszolajról azt tartják, hogy erősíti az immunrendszert. Ez a tulajdonság feltételezhetően a laurinsav és a kaprinsav jelenlétével függ össze.  
E két anyagot az anyatejben is megtaláljuk, amiről már régen bebizonyították, hogy a csecsemő első életévében alapvető szerepet játszik abban, hogy a gyermeket megóvja a különböző fertőzésektől, kórokozóktól, baktériumoktól, vírusoktól és gombáktól.  

Az étkezési felhasználás mellett a kókuszolaj bőrápolásra is kitűnő!