100 évet megélt emberek életstílusáról

Vajon hol élnek az emberek 100 évig egészségben a Földön? Ezt vizsgálta a National Geographic hosszú humán megfigyelési programja, mely 2008-ban fejeződött be. Az eredményeket „A hosszú élet oázisai” c. könyvben olvashatjuk, melynek szerzője Dan Buettner. Számunkra e tanulmány azért is érdekes, mert hazánkhoz viszonylag közel, Szardínia szigetén vannak olyan települések, ahol az idősödő lakosság életkora gyakran átlépi a 100 éves határt.

Mi a titok? Természetesen a szüleinktől, nagyszüleinktől kapott genetikánk is szerepet játszik az életkorunk alakulásában, ám több tudós vélekedik úgy, hogy az életmód hatékonyabban képes befolyásolni, mikor jön el életünk utolsó napja. A Szardínián élő 90-100 éves pásztorok minden reggel kihajtják az állatokat a hegyi fennsíkokra, ami egy megterhelő hazai „kardio edzésnek” felel meg. A nap nagy részét stressz- és kipufogógáz-mentesen a természetben töltik, majd a munka végeztével magas resveratrol tartalmú vörösborral hűtik le a torkukat. A vörös szőlő-félékben található resveratrol nevű polifenolt a tudomány régóta a hosszú élet molekulái között tartja számon, mert csökkenti az erek falában kialakuló meszes lerakódásokat, és rákellenes hatása is régóta bizonyított.

Figyelemreméltó, hogy állattartó populációról beszélünk, mégis jóval alacsonyabb a húsfogyasztásuk, mint az átlagos európai lakosoknak. Fő táplálékaik a különféle házi sajtok, kecsketej, masztikaolaj, ráadásul, alig fogyasztanak ipari élelmiszereket.

A kutatócsoport más földrészeken is talált matuzsálemeket. A California állambeli Loma Lindán élő, személyautót vezető, üzleti életben aktív városi emberek között is bőven akadtak 100 évesek, ám főként az adventista, sportkedvelő, vegetáriánusok között kellett keresni őket.

A vizsgált népekről szerzett információk tudományos elemzése alapján hosszú életünk záloga lehet: a sok testmozgás, kevés stressz, magas antioxidáns tartalmú gyümölcs- és zöldségfogyasztás, telítetlen zsírsavakban gazdag étrend, pozitív életszemlélet, kevés hús, minimális mennyiségű feldolgozott élelmiszer. Sohasem késő a felsorolt szempontok szerint élni a hétköznapjainkat, de gyermekeinket már ebben a szellemben érdemes nevelnünk.

Talán tekinthetünk ezekre a „szabályokra” úgy, mint a hosszú élet zálogára. Régóta tudjuk, hogy a növényi antioxidánsok, flavonoidok segítenek az érrendszer karbantartásában, és a rák kialakulását is jelentősen hátráltatják. Kevesen tudják azonban, hogy az Omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak mennyire fontosak az értelmi képességeink fejlődésében. A telítetlen zsírsavakban gazdag ételek általában a mediterrán konyhákra jellemzőek, de érdemes ezeket étrend-kiegészítőként is fogyasztanunk. Ékes bizonyítéka ennek az, hogy a brit kormány fontolóra vette – ha mára már be nem vezette –, hogy az általános iskolákban kötelezővé teszi (és finanszírozza) az EPA és DHA zsírsavak fogyasztását. Ezen zsírok legismertebb forrásai a hideg vízi halak, ám az emberi szervezet számára leghasznosíthatóbb formában a kender magjából kipréselve juthatunk hozzá.

Számtalan kísérlet bizonyítja, hogy azok a gyermekek, akiknek édesanyja a várandósság alatt Omega zsírokban gazdag étrendet fogyasztott, jelentősen jobban teljesítettek az értelmi képességeket vizsgáló teszteken. A 3. trimesztertől kezdve rohamosan megindul a gyermekek központi idegrendszerének fejlődése, amely 7 éves korukra nagyjából be is fejeződik, ám 16 éves korukig még folyamatosan finomodik. Ebben a hosszú időszakban szüksége van az agyuknak olyan növényi zsírsavakra, amelyeket egyszerűen csak Omega-3-nak hívunk. Agyunk tömegének nagy részét ez az anyag teszi ki, így ha gyermekünk az iskolában matematika jegyén szeretne javítani, sokat tehetünk azzal, ha agysejtjei működését Omega-3-mal támogatjuk.

Szabó László

hatóanyag-kutató

forrás: paramedica.hu