A téli időszak – a karácsony mellett – a nátha, tüsszögés, torokfájás és a tömeges óvodai-iskolai hiányzások ideje. Szinte nincs olyan kisgyerekes család, ahol a hideg időben ne fordulna elő néhányszor nátha, influenza vagy egyéb vírusfertőzés, ami a gyerekek minden korosztályát érintő, leggyakoribb légúti panaszokat okozza.


A nátha kiváltója vírusfertőzés, a leggyakoribb kórokozó a rhinovírus, mely a megbetegedések mintegy feléért felel. A vírusok megtelepednek az orr vagy orr-garat nyálkahártyáján, és ott a gazdasejtekben gyorsan szaporodnak. A náthát a kisgyerekek általában évente többször is elkapják, mert az immunrendszerük még nem működik teljes hatékonysággal.


Az óvodában, iskolában, a zsúfolt, zárt környezetben a gyerekek könnyebben megfertőzik egymást. Segíti a nátha terjedését a helyiségek száraz levegője, mely miatt a nyálkahártya is kiszáradhat, és ez kedvez a kórokozók megtelepedésének. Bár a nátha enyhe lefolyású betegség, mely többnyire komplikációk nélkül zajlik le, mégis ez az óvodai és iskolai hiányzások legfőbb oka, mivel meglehetősen ragályos.


Tünetei – Általában torokfájással kezdődik, amely 1-2 napig tart. Ezután, vagy ezzel párhuzamosan kezdődik az orrfolyás, orrdugulás és a száraz köhögés, amely rendszerint a negyedik-ötödik napon lép fel, és hosszabb ideig, gyerekeknél akár 2-3 hétig is eltarthat. Kísérő tünet lehet még az általános levertség, gyengeség, tüsszögés, égő érzés a torokban, az orrban, és a fülfájás is. A nátha nem jár magas lázzal, de hőemelkedés előfordulhat.


Terjedése – A kórokozók leginkább cseppfertőzéssel – vagyis tüsszentés vagy köhögés útján – terjednek a levegőben. Emellett kézfogással, esetleg a beteg gyerek által érintett tárgyak (ajtókilincsek, evőeszközök, játékok) közös használatával is továbbadhatók.


Kezelése – A nátha az egészséges gyermekek számára (újszülöttek kivételével) nem jelent komoly veszélyt. A betegség általában 4-10 napig tart, és különösebb kezelés nélkül, magától is elmúlik. Így nátha miatt az esetek zömében nem szükséges orvoshoz fordulni, de szövődmények fellépése esetén mindenképp keressük fel a kezelőorvost!


A tünetek enyhítésével sokat javíthatunk gyermekünk közérzetén:

- Megbetegedés esetén ne küldjük a gyereket óvodába, iskolába, töltse a napot otthon, pihenéssel, alvással!

- Gondoskodjunk róla, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot igyon, és párásítsuk a szoba levegőjét!

- Hasznos lehet különböző illóolajok (eukaliptusz, mentol, kámfor) inhalálása is.

- Kisgyerekeknél orrszívóval segíthetjük a váladék eltávolítását, az infralámpa melege pedig megkönnyítheti az orrban és orr-melléküregekben lerakódott váladék feloldását, kiürítését.

- Fogyasszon a gyermek elegendő vitamint és ásványi anyagot tartalmazó ételt, italt, de soha ne adjunk neki felnőtteknek szánt készítményeket!


Dr. Hidvégi Edit gyermekgyógyász hangsúlyozza: biztosan nem tudunk elkerülni minden fertőzést, de ez nem is lehet cél, hiszen a gyermekbetegséget leküzdve érik a gyermek immunrendszere, azaz készül az életre.


Ugyancsak fontos az immunrendszer éréséhez, hogy a gyermek minden évszakban, naponta töltsön bizonyos időt testmozgással a szabadban. Hűvösebb időben se zárjuk a négy fal közé: gesztenyét, levelet szedni, szánkózni, vagy havat lapátolni a kicsiknek is érdekes program lehet.


Mivel a gyermekkori fertőzések 85%-a vírusos eredetű, ezekre az antibiotikumok hatástalanok és feleslegesek. Adásuk csak az esetek 15%-ában, a súlyos szövődmények elkerülésére lehet indokolt, amikor a kezelőorvos megítélése szerint a középfülgyulladásból agyhártyagyulladás, a tüszős mandulagyulladásból szívbelhártya gyulladás, vagy a hólyaghurutból vesemedence gyulladás alakulhatna ki.


allergiakozpont.hu